Miskolctapolcáért Egyesület
Az a fontos, hogy összefogjunk valakiért, vagy valamiért, s nem az, hogy valaki, vagy valami ellen!
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
|
Miskolctapolca a természeti szépségekben bővelkedő Hejő patak völgyében a Bükk keleti lábánál fekszik. Üdülőterületté a XX.század első felében vált. A településrész sajátosságait az itt feltörő gyógyforrások adják, amelyek nem csupán a növényzetre hatnak, hanem sajátságos páradús klímát alakítottak ki a völgyben. 1. Barlangfürdőnk világcsoda
A ma látható épületegyüttes 1940-től fokozatos bővítésekkel és bontásokkal jött létre, s ma 1000 (nyáron 2000 fős) kapacitással, belső barlangi medencékkel, termálmedencékkel, szaunával, gyógyászati szárnnyal és kültéri medencével működik. Az együttes sajátos hangulatú terekkel bír, mint pl. az 1942-ben Bánlaky Géza építész által tervezett, római átrium-szerű fogadótér, Az egész évben üzemeltethető Barlangfürdő rendkívüli látogatottságú hely, mely ezáltal fejlesztési kényszert is teremt.
Csónakázótó: A tapolcai fürdőkultúrára jelenleg is jelentős szállodai, kereskedelmi és vendéglátói ellátó kapacitás épül. 2. Megtalálták a Miskolcot alapító nemzetség temetkezési helyét, a bencés monostor romjait
A feltárás során előkerültek a tapolcai bencés apátság templomának és kolostorépületének maradványai. Az apátság épületei a mai felszín alatt 1,5 méter mélységben találhatók. A rövid ideig tartó próbafeltárás sorá n föltérképeztük a keleti és déli kolostorszárny egy részét, valam int a templom főhajóját. A kolostor falai a korabeli járószinthez mérten 1,2 méter magasságig, míg a templom egyes részei 1 méter magasságig állnak. A templom esetében elkülöníthetünk egy 13. századi pusztulási réteggel jelzett Árpád-kori, valamint egy középkori építési periódust. A kolostorépület monostorként épített apátság templomában kell keresnünk az alapító Miskóc nemzetség temetkezéseit is. Mind a templom, mind a kolostorépület olyan állapotban maradt meg, hogy egy későbbi teljes régé-szeti feltárás eredményeképp megrajzolható lesz az apátság részletes szerkezete, ami lehetőséget ad annak bemutatására is. |
A miskolctapolcai Barlangfürdő világcsoda. Természetes barlangi járataiban a XVI. század óta terápiás hatásairól ismert 30 fokos forrásvíz zubog. A kibontott barlangrendszerben élményfürdő-elemek varázsolják el a fürdőzőket, akik igénybe vehetik a gyógy- és wellness szolgáltatásait.
a Zsuffa András építész által tervezett kültéri medence feletti VB "kagyló" héj, vagy a nemrég épült, Bodonyi Csaba építész által tervezett ún. pihenőcsarnok félig természeti, félig épített tere.
A miskolci Herman Ottó Múzeum 2004 decemberében próbafeltárást végzett Miskolctapolcán, a fürdő előtti park központi területén.
Sziklakápolna
A Sziklatemplomot 1935-ben szentelték fel. Az akkori ún. Verebes-tanyán, két barlangból alakították ki, amelyeket eredetileg juhászok használtak akolként, ember- és jószágszállásként. A barlangot évszázadokkal ezelőtt emberi kéz vájta a tapolcai tufába, s szűk bejárata 6x8 méteres alapterületű helyiségekbe nyílott, magasságuk is csak közelítette a két métert. A környezetbe egy ferencesrendi szerzetes, páter Szabó Piusz látta meg a fantáziát és álmodta bele a kápolnát. A tanya tulajdonosa a város akkori képviselő-testületének tagja, Pataky Rudolf 650 négyszögöl területet ajánlott fel a templom céljára. (A föld alatti alagút- illetve barlangrendszer kb. Ilyen alapterületen helyezkedett el.) A terveket Menner László építőművész készítette. "A terv szerint - ismerjük meg Iglói Gyula kutatásaiból - a juhászok tanyáját két irányban nagyobbították, felfelé és lefelé is növelték a barlang magasságát. A jobb oldali folyosóból alakították volna ki a szent sírt és a keresztelő fülkét. Az oltár mögött egy kör alakú barlangszakaszban három temetkezési hely lett volna: Piusz atyának, Pataky Rudolfnak és a Menner-családnak. A tervből ennek a megvalósítása elmaradt." A megvalósult tervek szerint "a barlang belsejét egymásba fonódó vájárok, tagozatok teszik művészivé, a kőzet megjelenését díszessé. Minden fülkében egy-egy falikar, ezekben egyenként két darab kék fényű, ma már nem ismert, arasznyi hosszú hengeres formájú izzó világított. Az oltár mögötti apszisban sárga színű világítás volt. A szobrokat egy fővárosi szobrász készítette el és ajándékozta a templomnak.  Aki körbesétál a főhajót ölelő alagútrendszeren, lenyűgözi a látvány, a további 'praktikus kihasználás' lehetősége, s minden bizonnyal érdekli, hogyan alakult ki a templom mai látványa. A barlang belmagasságát csak úgy lehetett növelni, hogy az egész térség szintjét több, mint két méterrel süllyesztették. A templom közel huszonöt méter hosszú főhajójának első részében a korábbi, eredeti üreget kiboltozták, jobbra kialakították a mellék oltár helyét, a bal oldalt pedig úgy formálták meg, hogy ott a kórus elhelyezhető legyen. Az előcsarnok mellékoltára és fülkéi csúcsívesek, a főhajó kiképzése pedig a gótikát követi. (Az előcsarnokban négy szoborfülkét alakítottak ki, az ezekben elhelyezett három szobor is az ismeretlen pesti szobrász ajándéka.) |
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 21
Tegnapi: 13
Heti: 21
Havi: 92
Össz.: 88 141
Látogatottság növelés
Miskolctapolcáért Egyesület - © 2008 - 2024 - miskolctapolca.hupont.hu